Ez a hagyományos énem megélhetőségi lehetőségei!

Ez az illiusztrátor énem újabb szerzeményei!

Itt egy újabb alkotás!

Itt vannak a megígért képek!

Újra itt ülök magamban s bámulok kifele. Gondolataimat rendezem, nagy takarítás van. Keresek ilyenkor valamit, de csak nehezen találok rá, nagy a rendetlenség. Azzal kezdem, hogy kiválogatom az érdemesebb dolgokat, mint például van egy szép napsütéses délutánom félretéve, de nem vasárnapi, mert azokat nem szeretem. Van egy tucatnyi emlékem, azokból is próbálok kombinálni, összerakni valamit az új ötletemhez. S máris letisztult egy dolog, én valojában egy jó ötletre vadászom. Ez az, ez már valami... Elégé nehezen megy.... Az utosó, a kettősségről eléggé bejött, mutatok is majd egy pár jó gondolat rögzítést belőle. Pörgetem a szálakat, s elhatározom, hogy most kitalálom az új ideát és pont. Egy angyali üdvözlet utolsó tollrebbenései és már meg is van . Egész végig itt volt velem, hogy mikor került ide hozzám nem tudom, csak úgy felszált a buszra s most épen mellém ült. De jó, hogy mind a ketten a 17-sel járunk.

hahó nagyvilág!

Itt ülök a domb oldalán s bambulok magam elé, nézem a füvek közt amint a bogarak egymást marják. Majd felnézek az égre, gyönyörű bárányfelhők lebegnek fölöttem a mélységes kékségen. Utánuk iramodok, belekapaszkodok az egyik lábába és máris lódulok messzire. Máskor katicákkal bújócskázom vagy tücskökkel zenélek, majd a széllel hatalmas kitérőket teszünk a Nagyfa lombjaiban , de a végén mindig a napon sütettem a hasam.